2015. március 1.

Ha robban, együtt halunk meg – 30y a Dürerben

A Dürer Kert lépten-nyomon frissen lakkozott fa illatát árasztotta. Csak akkor jöttünk rá, hogy mi okból, amikor Zoli a koncert kezdete után elárulta nekünk, hogy éppen ők avatják fel a Dürer új hangcuccát. Szóval a technikai felszerelésekkel együtt néhány új pultot is beszereztek, amik egy asztalos neveltlányának kapásból a gyerekkort és az otthont idézték fel. Elég jó indulás egy 30Y koncertnek.

Már a Magidom dalolászására odaértünk, pedig nem kifejezetten volt célunk. Kedvesek, lelkesek, fiatalok, de csak annyit állapítottunk meg, hogy majd otthon meg kellene hallgatni őket, mert majdnem kivehetetlen volt a zenéjük ebben a környezetben. Aztán megjött a 30Y és bebizonyosodott, hogy nem a hely, és nem a felszerelés hibájából.

Az este a beígért klippremierrel folytatódott. Kedves volt és nagyon 30Y-os, a megszokott vágásokkal, képvilággal, történettel.

11015085_940807522605480_5718687545577548559_n.jpg

Aztán a klip utáni várakozás alatt a közönség elkezdte énekelni a városember refrénjét. Akkor jutott eszembe, hogy ők az egyetlen zenekar, aki ilyen szeretetet kaphat egy koncerten. Ennek pedig egyetlen oka, hogy egyedül ők azok, akik ilyen szeretetet képesek adni a közönségnek. Beck Zoli később az új hangcuccokról mondta azt nekünk, hogy „ha robban, együtt halunk meg”, és éppen ez az a mondat, ami leírja, hogy mi lenne, ha őket is elvinné az idei zenekar-feloszlási sodrás.

A koncert felépítése olyan volt, mint egy jó kis edzésé. Optimális bemelegítés (Ül és vár), fokozhatatlan munkatempó (Teremtős), és lazító, sokáig visszhangzó levezetés (Sötét van). Egyedül a Bogozd ki alatt volt az az érzésem, hogy kicsit „tudjuk már le ezt is” iramra kapcsoltak a fiúk, de még ehhez is alázattal álltak. A közönségnek kell ez a dal, hát eljátsszuk, és ha már játsszuk, akkor megpróbáljuk valamennyire élvezni is.

10429455_940807552605477_2028013327146885308_n.jpg

A koncert után meg kellett állapítanunk, hogy egy pesti bulihoz képest felülmúlta az elvárásainkat. Ezek a srácok annyira szerethetőek, annyira kedvesek a szívünknek, hogy tényleg nem lenne jó egy olyan világban élni, ahol ők nem léteznek együtt, a 30Y-ként.

képek: Dürer fb