2015. június 22.

FOO, 1. nap – fesztiválélet a koncerteken túl

A nulladik napi beszámolónkat itt olvashatjátok. 

A fesztivál első napja – azaz a csütörtöki – az alternatívzene kedvelőknek koncertezés szempontjából egy nyugisabb kör volt. Mary Popkids, Intim Torna Illegál, Punnany Massif, Halott Pénz és Wellhello alkották az esti program fő vázát, így akik ragaszkodtak a fesztivál fő profilját jelentő zenei stílus képviselőihez, azoknak ez lehetett az ideális nap arra, hogy felfedezzék az egyéb lehetőségeket, Orfűt, a bátrabbak strandoljanak, vagy egyszerűen csak pihenjenek egyet.  Az időjárás is kedvezett az egyéb programoknak, hiszen ez volt az egyetlen nap, amikor napközben volt elég meleg ahhoz, hogy igazi nyári hangulatba kerüljünk, ha akarunk.

Délután az idén újdonságnak számító víziszinpadon üdvözölhettük a Ricsárdgírt és a Konyhát. Odasétálni a fesztivál területéről (meg aztán vissza) már eleve egy jó kis program volt, ugyanis a színpad a kempingtől messzebb volt kialakítva. Azonban az oda vezető út szépsége miatt ez inkább bónusz volt, mint negatívum. Ennyi mozgás nem ártott a sok fröccs mellé, sőt… Az élményért pedig abszolút megérte, nem mindennapi látvány egy különálló, alig három vízibicikli nagyságú kis szigetecskén látni kedvenc zenészeinket, háttérben az orfűi tóval. Azok, akik nem merészkedtek be a vízbe, hogy egészen közelről élvezhessék a minimál akusztik előadást, azok a stégről is kellemes kilátást és hangerőt kaphattak.

img_20150620_193432.jpg

A fesztivál területén belül enni-inni szinte a nap bármelyik szakaszában viszonylag kényelmesen lehetett, bár mintha egy hajszállal kevesebb ételes stand lett volna, mint szokott. Ha minden asztal foglalt volt, akkor sem volt lehetetlen találni egy-egy szabad ülőhelyet az ételudvarban. Az árak követték a fesztivál árakat, összehasonlításképpen lehetett kapni óriási szelet pizzát 550 Ft-ért, de akár normálméretű hamburgert 1200-ért, vagy kifejezetten kicsi gyrost 900-ért. A minőség azonban minden általunk (és barátaink által) kipróbált standnál kifogástalan volt: meleg, finom ételek, a lehetőségekhez képest tiszta pultból. Sőt, azokra is gondoltak, akik liszt, cukor vagy más összetevők nélkül étkeznek, külön stand volt számukra az ételudvarban. Az italárak hasonlóak voltak, a csapolt korsó sör 500 Ft volt, amit egyes helyeken kizárólag 200 Ft-os, visszaváltható, fishinges pohárban adtak. A bor és fröccs árak változóak voltak, de 1400 Ft-ért már magunkévá tehettünk egy 1-1-es roséfröccsöt, amit literes műanyag üvegben adtak. (Hatalmas piros pont!) A borok egyébként határozottan nem voltak rossz minőségűek, ezt a tapasztaltabbak a másnap reggeli tünetekből, vagy azok hiányából hamar megállapíthatták. A rövidek átlagosan 1000 Ft körül mozogtak, aki nagyon lelkesen fogyasztott belőle, annak másnap lehet, hogy nem csak az alkohol miatt fájt a feje.

11411642_947905515232627_8358609447962367311_o.jpg

A megrögzött gyűjtögetők mekkája rögtön a bejárattól balra volt: két standnál vásárolhattak fishinges ajándéktárgyakat, mellette pedig ezerrel pörgött a zenekari merchandise. Fishinges napszemüveg 500 Ft (nyilván kell), kitűző 300 Ft (annyiért a hülyének is!), Kispálos gitárpengetős nyaklánc 1500 (de mivan, ha jövőre ilyen nem lesz?), könyvek, lemezek, pólók 800-tól a csillagos égig (egyszer élünk, na!).

Enni-inni, vásárolni tehát lehetett bőven, a civil faluban volt hennakészítés, örömzene sátor, és persze ott voltak az off programok (pl.: sörtúra Kispál Andrással és Dióssy D. Ákossal, pénteken fröccstúra Beck Zolival és Háy Jánossal), szóval csütörtökön is csak az unatkozhatott, aki kifogásokat keresett elfoglaltságok helyett. 🙂 A borfalu felett egy utcácskával volt a kézműves és designer piactér, az ASZPIK.

A fesztivál belső elrendezése talán nem is lehetett volna ideálisabb: a borfalu a nagyszínpad felett a domboldalban helyezkedett el (ha a fröccsödnek kevesebb, mint a fele maradt meg, mire visszaértél vele a színpadhoz, akkor pont annyit is volt érdemes még innod). Az ételudvar a PTE nagyszínpad és az Unicum sátor között volt, ám mellette ott volt a főút, így nem lett transzfer tér belőle. Sátorozni kellemesen volt hely, újabb piros pont, hogy nem adtak el több sátorjegyet. (Kitűnő lesz ez a bizonyítvány, srácok!) A vizesblokkoknál legtöbbször a megszokott sor állt, a mobil WC-k pedig… hát azok mobil WC-k, nem vártunk csodát itt sem. Szerencsére azonban egyszer sem volt lehetetlen kivárni a sort.

A fesztiválra való ki- és belépés soha nem tartott tovább egy percnél – kivéve, ha nagyon meg akartuk győzni a srácokat, hogy az üvegben tea van, és muszáj magunkkal vinnünk. Ha pedig kénytelen-kelletlen kint kellett hagynunk a gondosan elrejtett italunkat, akkor kifele menet fél perc alatt előkerítették, és visszaadták.

10929724_947906541899191_5454392469512638197_o.jpg

A fesztivál minden egyes dolgozója kedves volt, elvétve fordult csak elő, hogy egy-egy ételes vagy italos standnál kicsit morcosabb lányzóba vagy fiúba botlottunk. Nem csak csütörtökön, de a teljes fesztivál alatt minden gördülékenyen ment, és ha volt is kisebb-nagyobb fennakadás, abból a közönség mit sem érzett.

Amit mi egyelőre hiányoltunk az a mobilapp, amit pl. a Strand fesztivál már tavaly is egészen ügyesen használt. Mivel a honlap elérése mobilról szenvedés volt, így rengeteget segített volna egy alkalmazás, amivel a legfontosabb infókat könnyen, gyorsan, akár offline is elérhettük volna. Online formában pedig csodás kommunikációs eszköze lehetett volna a fesztiválnak.

képek: 2. és 3. kép – FOO fb