A 2013 óta létező Muriel december 10-én (szombaton) különleges felállással lép színpadra az Akváriumban a Mongooz And The Magnet zenekarral közösen. A doboknál Mihalik Ábel (Drastik Putto), perkával a kézben pedig Sárkány Berci (Mary PopKids, Margaret Island) lesz látható, és végre az akusztikus melletti, hangos felállásba is bekerül az elektromos hegedű. Az idén megjelent Fountain of Fun című album újszerű hangzással történő bemutatására már nagyon régóta készülnek a fiúk, többek között néhány dal angol szövegének magyarra fordításával. A Random Trip-ekből is ismertté vált énekes, Méhes Adriánnal és az együttes alapító gitárosával, zeneszerzőjével, Jobbágy Bencével beszélgettünk.
Muriel egy csúnya, skót származású idős nő a Courage the Cowardly Dog (Bátor, a gyáva kutya) című Cartoon Network-ös rajzfilmben. Hogyan sikerült pont vele azonosulni a névválasztáskor?
A: Egyenesen a híres skóciai Nowhere-ből? Szerintem nem csúnya, csak keveset jár napra. De nem túl stresszes, nem is vágja, mi történik vele. Pont, mint mi.
B: Ahhoz képest, hogy én egy megnagyobbodott agyú, gonosz majomról akartam elnevezni a zenekart, ez smafu.
Mindkét lemezetek dalait angolul éneklitek, csupán egy magyar nyelvű Ganxsta feldolgozásotok
A: Nem ragaszkodunk semmihez. Ha ezen gondolkodunk, az vagy azért van, mert nem vagyunk eleget együtt “csak úgy” dalt írni, és ilyenkor megy az agyalás, hogy mi dobná föl a szitut, vagy azért, mert valaki megkérdezi. Majd ha egy magyar szó szakad ki belőlünk az alkotás során, akkor köré is úgy épül a szöveg.
A: Nekem például otthont, mivel ott lakom fölötte.A zenekarnak rugalmas próbaidőpontokat és Bencével kombóban – mivel ő a stúdió hangmérnöke – instant körülményeket. Ahogy egy zenekarban is jó közösen játszani, úgy a stúdiózások között és a lemez készítésének folyamatában is szuper együttműködni. Ezért szeretünk és szeretnénk ezután is összedolgozni másokkal a lemezeken, dalokon.
Kodachrome nevű formációtokkal Simon and Garfunkel dalokat játszotok, de előfordul, hogy Bob Dylan vagy Cseh Tamás emlékestben is közreműködik egyikőtök-másikotok. Milyen zenékből merít a Muriel, kik hatottak rátok leginkább?
B: Az érdekes, újító, valamit akaró zenéket szeretjük, ezen belül persze mindenkinek megvan a saját köre. Engem például eléggé izgatnak a koncept lemezek, nagy kedvenceim az Abbey Road és a Tarkus.
A: Engem rengeteg féle zene formált ilyenné, inspirál nap, mint nap, de a Murielben főleg a többiek hatnak rám. Ezért lett a Fountain of Fun egy album a zenekarról. Egy dalbum. A szövegek is többnyire a zenekarról szólnak, meg arról az atmoszféráról, amikor írtam őket. Simon and Garfunkel dalokat pedig jó játszani másnaposság és kábé minden egyéb nyavalya ellen. Ajánlom mindenkinek!
Az alkotás folyamata hogyan történik a Muriel esetében? A dallam vagy a szöveg születik meg korábban?
A: Mindig a dallam volt előbb, de az első lemezen akadt olyan szöveg, amit már megírtam egy saját dalra régen, csak illett a Bence témájára is. Ami énekdallam vagy szöveg nem jön a próbán, azt elviszem magammal mindenhova néhány napra, és készen hozom vissza.
B: Igen, előbb többé-kevésbé összerakjuk a zenét, arra kerül rá az ének, majd ezek kölcsönhatásából születik a dal, ami hozza magával a szöveget. Mi pedig ezt a folyamatot elég sok munkával igyekszünk segíteni. 
Miért döntöttetek úgy, hogy a hegedű állandó szereplője lesz a nagyszínpados szerepléseknek az akusztikus fellépések mellett?
B: Egyfelől be akartuk szüntetni ezt az “akusztikus”, meg “hangos”, meg mindenféle koncertezést, a jövőben simán csak Muriel koncerteket kívánunk adni, másfelől jól egymásra találtunk Szabó Árpival (a zenekar hegedűse – a szerk.), mit volt mit tenni.
A: Árpi mindig nagyobb tapsot kapott, mint bármelyikünk, ezért kábé a 19. alkalom után kiókumuláltuk, hogy ez nem lehet véletlen.
Több tagcserén is keresztülment már az elmúlt 4 évben a zenekar. Mit vártok a jövő évtől? Kialakul szerintetek a végleges felállás?
A: Mindig inkább szóljanak jól a dalok, legyenek ütős koncertek, termékeny időszakok, vidám alkotási folyamatok. Most jó minden.
B: Minden felállás végleges, a franc gondolta, hogy ez ilyen. Szerencsére jók a dalok, elbírják, hogy időnként kicsit máshogy játsszuk őket, most például – ahogy Adrián is mondja – annyira jól, mint még soha!
Milyen fogadtatása volt az idén megjelent Fountain of Fun című albumnak, miben lesz frissebb az előadásmódja, a tavaszi bemutatótokhoz képest?
B: A fogadtatás szuper volt, a zenekar megszólalásával viszont nem voltunk teljesen elégedettek. Élőben nem lehet olyan “szárazon” szólni, mint a lemezen, ezért a bonyolult, pregnáns szólamokból sokszor csak egy nagy csörömpölést lehetett hallani. Most, hogy több hangszerre jut ez a sok hang el a közönségig, beállt közöttük a rend.
A: A március 11-ei Akváriumos bemutató pazar volt. A vidéki koncertek után kicsit újraszabtuk a hangzást, hogy jobban passzoljon a kis klubok hangulatához. Ebben sokat segített a már emlegetett hegedű. A mostani koncertre sikerült egy ideális keveréket alkotnunk. Ezt köszönjük Sárkány Bercinek, aki perkázik és Mihalik Ábelnek, aki pedig dobol.
Szerző: Facsády Orsolya
