A Margaret Island pályafutása gyakorlatilag első sikeres daluk, a Bródy János által jegyzett Nem voltál jó óta meredeken ível felfelé, sőt, pontosabb azt mondanunk talán, hogy elképesztően meredeken. Olyan lépcsőket ugrottak meg ennyi idő alatt, amiről más, hasonló korban lévő zenekarok csak álmodozhatnak, már ha vannak hasonló álmaik, bár azért szerintem egy Budapest Parkban tartott akárhányadik szülinapi koncertre egyik mai magyar zenekar se mondaná azt, hogy köszi, inkább nem. Márpedig a Margaret Island itt tartotta fennállásának 3. (!) évfordulóját megünneplő koncertjét.

fotó: Hegyi Júlia Lily

Az idén ismét megújult Park még mindig tökéletes koncerthelyszín, és az időjárás is a zenekar mellé állt, hiszen az egész hetes szeszélyes esőzéseknek, szeleknek és miegyebeknek szinte nyoma sem volt erre a bizonyos csütörtök estére.

Az előzenekarosdizó, hamarosan egyébként a Nagyszínpad!-ban is versenyző Mörk alatt megfigyeltük, hogy egyre többen nem érzik cikinek, hogy ne csak az este fő attrakcióját nézzék meg, ami rendkívül örvendetes. Ezen az estén ez különösen megérte, hiszen a Mörk ütős kis koncertet adott, egyedi, utaztatós a zenéjük, nagyon erős, és kissé őrült frontemberi jelenléttel, ami kifejezetten szimpatikus volt.

Azt hiszem, a Margaret Island sem okozott csalódást annak a körülbelül 4000 embernek, aki összegyűlt miattuk a jeles alkalomra. Az első pár dal alatt érezhetően nagy volt az izgatottság, de a legelső lassú, a gyönyörű Ringató után összébb állt a kép és a hang, és a zenekar, és a dalaik is annyira, a szó tényleg legjobb értelmében véve cukik voltak, hogy szinte lehetetlen volt nem menni velük. És a közönség ment is: ennyi kulturáltan, egymást nem zavaróan együtténeklő, elmélyülten andalgó fiatalt egy tömegben ritkán látni, na.

Aztán a koncert egy pontján a szó szintén legjobb értelmében véve a legmenőbb dolog történt, ami csak történhetett: megjelent Bródy János, és elénekelte a Mit tehetnék érted című dalát. Csak úgy egyszerűen. Aztán a Boldog születésnapot-ot. Ehhez nem nagyon lehet mit hozzáfűzni, ha benne lennék a zenekarban, biztos azt mondtam volna magamban, hogy na ez olyan pillanat volt, amiért megérte elkezdeni.

fotó: Hegyi Júlia Lily

Bródy Jánoson kívül még Lotfi Begi, JumoDaddy illetve a VoiceStation kórusa is vendégeskedett a koncert alatt. Lábas Viki, mint frontlány az elmúlt 1 évben (amikor mi utoljára láttuk élőben) határozottan magabiztosabb lett, a dalok közötti átkötőkben spontánabb és bátrabb volt, és úgy tűnt, Füstös Bálint és Törőcsik Kristóf is előrébb került a többi közreműködő, amúgy kiváló zenész között az „első sorba”: mindketten vokáloztak, sőt Kristóf egy dal erejéig teljesen magához is ragadta az éneklést. Viki a végén hangsúlyozta, hogy vannak még ugyan gyermekbetegségeik néhol, de ezen kemény munkával dolgozni fognak, szerintünk pedig mindenképp ünnepelendő, ha egy fiatal zenekar, amiben tehetséges zenészek vannak, és mondhatni a kedvességre és a finom részletekre alapoz, alapvetően visszafogott, sokszor akusztikus hangzású dalokkal, különösebben extrém látványelemek és agresszíven pozitív üzenetek nélkül, sok embert tud megmozgatni.