2018. február 8.

twentees: Y-SZTORIK – itt az új EP!

A négyesfogat twentees tagjai közül ketten 23, ketten pedig 30 évesek, szóval van bőven tapasztalatuk az Y generációt foglalkoztató problémákkal, érzelmekkel, dilemmákkal. Új, háromdalos EP-jük, az Y-sztorik pedig pont ezt járja körül, a már megszokott dallamos gitárpop hangzással. Az új lemezt nálunk hallgathatjátok meg először, a témáról pedig Balázs Konrád énekes-gitáros-frontemberrel beszélgettünk. Szóval 1980 és 1999 között születettek, figyelem!

twentees_y_press_small2.jpg

==========TWENTEES: Y-SZTORIK EP ==========

m.a.csek: Hogyan vetődött fel az Y generáció a lemez témájaként? Vissza tudsz még rá emlékezni, ki dobta be, és hogyan lett belőle végül konkrét ötlet, amit meg szerettetek volna valósítani?

Koni: Amikor egy új EP mellett döntöttünk, egyetértettünk abban, hogy mindenképpen szeretnénk egységes koncepciót hozzá. Amikor elkezdett körvonalazódni az Y c. dal szövege, egyszer csak felvillant a villanykörte a fejem fölött, hogy miért is ne szólhatna erről minden dal. Eredetileg egyébként négyet szerettünk volna csak az utolsót nem sikerült készre írni a kitűzött stúdióidőpontig, így az már szólhat akár a Z generációról is. Azért volt jó egyébként e koncepció keretein belül mozogni, mert alapból hasonló témákról szólnak a dalaink, és így legalább adott volt, hogy mi „fér bele” és mi nem. Az arculat kiteljesítéséhez faterom hathatós segítségével készült egy gyönyörű Y-színpadi elem is, amit a lemezbemutatón láthat először a közönség, de már posztolgattunk róla 1-2 képet Instán.

Mesélj egy kicsit a dalokról! Melyiknél milyen érzést szerettek volna megfogni és átadni?

Az volt a célom, hogy olyan hangulatot adjanak vissza, ahogyan én is hozzáállok bizonyos dolgokhoz: a célokhoz-álmokhoz, karrierhez, vagy csak a mindennapokhoz.

Az Y az alapja az egésznek, nem véletlenül adtuk ki azt először. Felesleges is magyaráznom, hiszen konkrétan eléneklünk benne pár lényegi érzést: tök jó Y-nak és „mindenre képesnek” lenni, de amikor növögetsz fel, rájössz, hogy elég nagy a felelősséged a saját életedben, és ezt néha nehéz összeegyeztetni az „ügyes gyerek vagy, jól tanulsz, elvégzed az egyetemet, lesz jó munkahelyed” szöveggel, amit a szülőktől, tanároktól, rokonoktól kapsz.

A Jelen, múlt, jövő az internet- és kütyüfüggőségről szól, aminek magam is elszenvedője vagyok, de mégsem bánom annyira, mert ezzel nőttem fel, fontos része a szocializációmnak, a mindennapjaimnak. Nem túl jó, hogy egész nap gépen vagy telefonon lógok, de itt intézek minden munkahelyi és magánéleti kommunikációt, stb. – fogalmam sincs, milyen lenne az élet net nélkül.

A 101% pedig visszakanyarodik kicsit ahhoz, amit az Y is mond – nagyok a céljaim, a vágyaim, sokat akarok, mennék előre, de nem feltétlenül tudom, hova tartok pontosan. Az optimista rész a refrénben, de leginkább a bridge-ben jön ki, szeretném azt gondolni, hogy mindennek van értelme, amit csinálok, és pozitívan állok a jövőhöz, de Coelho ezt jobban meg tudná fogalmazni.

Mi az, ami téged személy szerint kimondottan foglalkoztat a generációd problémái közül?

Az, hogy tényleg annyira ügyesek és mindenre képesek vagyunk-e, ahogy azt a felettünk lévő generáció és a cikkek állítják. Tökre egyetértek azzal, hogy nagy disszonanciát okoznak ennek a generációnak a feléjük támasztott elvárások és az ezzel szembeni valóság – egy ideig haladunk az előre meghatározott úton, aztán sulit váltunk, munkahelyet pedig talán még ennél sűrűbben. Mivel tényleg az van a fejünkben, hogy bármi lehet belőlünk, csak az a fontos, hogy boldogok legyünk, szerintem sokan nem találjuk könnyen a helyünket, vagy előjön egyfajta „sosem elég” érzés – magamon ezt veszem észre leginkább. Nem tudok kellően örülni olyan dolgoknak, amelyekre nagyon vágytam, mert mindig mindenből a legjobb, a legtökéletesebb kell.

Többször is említetted, hogy nem a szöveg az erősséged, és hozzád inkább a zene beszél. Hogyan zajlik akkor mégis a folyamat?

Minden esetben előbb jön a zene, aztán a szöveg. Csomószor próbáltam már ezzel szembemenni, van is néhány kósza sorom, amit mindenképpen fel akarok egyszer használni – jó is, hogy mondod, a következő lemezre ezeket elő kell vennem! Viccet félretéve, nekem valóban szenvedés néha a szövegírás – jelen dalok esetében az Y-nál nagyon könnyen, egy Budapest-Hódmezővásárhely telekocsizás alatt megvolt a nagy része, a 101%-on körülbelül egy hét alatt értem végig, a Jelen, múlt, jövő pedig szenvedés volt, ott külső segítséget is igénybe vettem végül. Sokáig nem tudtam eldönteni, hogy miről szóljon a dal pontosan, de most már elégedett vagyok vele.

Kiemelt fontossága van persze a szövegeknek, pláne Magyarországon, de nekem az abszolút másodlagos – persze nem lenne olyan a Boldogság, te kurva, ha nem ezt énekelnék benne, de az alapvető hangulatot számomra mindig a zene adja, az már csak extra, ha emellett a szövege is olyan mondanivalót hordoz vagy annyira frappáns, hogy külön üzenet nélkül is megfog.

A Y klipjében miért pont az Instagram jelenik meg? Ennek a generációnak már ehhez van jobban kötődése szerintetek?

Mindenki szanaszét instázza magát a tizen-huszonévesek közül, még a mi öreg Tokánk (Böjti Tamás, a zenekar basszusgitárosa – a szerk.) is többet használja harmincévesen, mint a Facebookot, ez nagyjából generációs sajátosság. Nem is az volt a célunk, hogy feltétlenül az Instagramon hódítsunk az EP-vel, inkább szerettünk volna olyat csinálni, amit még más (itthon) nem. Nyilván hitelesebb lett volna, ha spontán felvett snapeket rakunk bele, de inkább csak arra kívántunk vele reflektálni, hogy már a legtöbb netezés telefonon történik, ezért mi is az insta sztorikhoz hűen, fekvő helyett álló elhelyezésben zenélgetünk benne.

==========TWENTEES: Y-SZTORIK EP ==========

Az Y-sztorik EP-t március 1-jén, a Kuplungban mutatja be a twentees, minden infót ide kattintva találtok.