2018. október 28.

s(o)unday sessions: Dystopia – Silent Observer

Különleges a mai session, ugyanis némileg akasztották a hóhért: a Miracle Szeged stúdió egyik oszlopos tagjának, Vári Gábornak a zenekara, a metál felé kacsintgató Dystopia állt ugyanis ezúttal a soundcity:szeged kamerái elé.

fotó: Szilágyi Frank

Mesélj, hogy áll neki egy keményebb, metál zenekar egy akusztikus hangszerelésnek? Mit csináltatok, hogy “s(o)unday session kompatibilis” legyen egy dalotok?

Kétszeresen is szerencsénk van ez ügyben. Az egyik, hogy már négy éve létezik egy akusztikus programunk, amit folyamatosan bővítgetünk az új dalokkal. Először a 2014-es szegedi borfesztiválon mutattuk be ezt a programot, és azonnal látszott, hogy így olyan emberekhez is eljut a zenénk, akik nem feltétlenül hívei a keményebb muzsikáknak. Itt jön képbe a másik szerencsés dolog is, hogy a számaink többsége igazából elég dalszerűnek mondható, a témáknak mindig van meghatározott tonalitása, a verzék-refrének pedig egyre inkább megjegyezhetőnek szánt dallamokra épülnek, melyekre elég könnyű átiratokat készíteni. Nagyon örülünk, hogy évente egyszer-kétszer ilyen irányból is megvillanthatjuk a szerzeményeinket, a hab a tortán pedig ilyenkor természetesen Csontos Peti (The Void) barátunk véndégszereplése a csellón, ami igazán izgalmassá teszi a hangképet. Mindig ránkjön a libabőr, amikor hosszú idő után összeülünk akusztikus programot próbálni és Peti belehúz egy-két témába…mágikus hangszer ez a cselló, nagyon szeretjük.

Milyen volt a saját stúdiótokban most vendégként szerepelni?

Sokat dolgoztunk ezek között a falak között, mégis úgy izgultunk most a kamera előtt, mintha teljesen új szitu lett volna. Nem véletlenül halogattuk idáig a soundcity-s felvétel elkészítését, még ha lett is volna lehetőségünk rá korábban. Nagy kihívás egy ilyen felvétel, mert valamennyire minden beleszól mindenbe és ez lényegesen lekorlátozza a későbbi manipuláció lehetőségét…  😀 és itt szeretném is nagyon megdícsérni az összes zenekart, akikkel eddig hangmérnökként dolgozhattam ebben a sorozatban, mert nem kis felkészültség kell ahhoz, hogy egy, talán maximum egy-két óra alatt összepróbált, rögtönzött akusztikus verziót olyan patent módon megvalósítsanak, mint pl. az Anna and The Barbies vagy a Useme, de igazából bármelyik előadót említhetném itt. Nekünk sem volt túl sok időnk felkészülni, hiszen épp a lemezbemutató koncertsorozatunk kellős közepén találtuk ki, hogy még egy ilyet is szeretnénk, ráadásul egy tagcsere is közbejött… Levié (Blanár Levente gitár/vokál) minden elismerésem, mert a turnényitó október 4-ei bulira kb. két hét alatt bevágta a teljes koncertműsort, aztán rögtön jöhetett az akusztikus móka, és még vokálozik is. Nem semmi a csávó, nagyon büszkék vagyunk rá és nagy öröm, hogy mostantól vele zenélhetünk.

Ennek a videónak az apropója egy akusztikus koncert, ami november 7-én lesz Szegeden. Arra hogy készültök?

Ha egy szóval kellene válaszolnom, az eléggé adná magát, és ez jól jellemezné az előbb vázolt turnéra való felkészülést is: lóhalálában 😀 De komolyra fordítva Levinek van most a legnehezebb dolga, de személy szerint nagyon örülnék, ha a Silent Observeren kívül más nótát is be tudnánk emelni az akusztikus műsorba, és ez mindenkit kihívás elé állít majd a köetkező másfél hétben.  Nem sok időnk van, de megpróbáljuk kihozni belőle a legtöbbet. Szerencsére az eddigi akusztikus program sincs rongyosra játszva, így nem hiszem, hogy bárkinek attól kell félnie, hogy elunja magát, ha eljön 😀

Az akusztik buli mellett most épp a Building Bridges című legutóbbi lemezetek turnéját csináljátok. Hogy sikerült a lemezbemutató, milyen az új dalok visszhangja?

Elég húzós három napon vagyunk túl, de azt kell mondanom, hogy nagyon megérte. Mind a Kies és a Fatal Error társaságában megtartott szegedi, mind a Metal Halloween keretei között megrendezett budapesti lemezbemutatónk felülmúlta a várakozásainkat közönségreakció szempontjából. Úgy érezzük, hogy nem csak a saját hangunkhoz, hanem az emberek szívéhez is sokkal közelebb kerültünk az új dalokkal, ami hatalmas öröm számunkra, és rengeteg erőt ad a folytatáshoz. Nagyon várjuk a harmadik felvonást, ami egyébként két nappal az akusztikus buli után lesz megtartva a kiskunfélegyházi Rocktárban a romániai The Flying Detachment és a csodálatos Tiansen társaságában. Október 4 óta pedig folyamatosan járjuk az országot a Fish! zenekarral is, a mostani két lemezbemutató közé be is ékelődött egy szuper kis Székesfehérvári buli a Petőfi Kultúrtanszéken, hasonló párosításra készülhet a közeljövőben Szombathely, Tatabánya, Szarvas és Sopron is. November végén pedig az Ann My Guard-os barátainkkal indulunk egy cseh-lengyel miniturnéra.

Láthatóan sokféle zenekarral vagytok jóban és mozogtok együtt. Hogy alakultak ki ezek a társulások, melyik másik zenekarral a legnagyobb az összhang?

Kár lenne tagadni, hogy a studiós munkámnak is elég sok köze van a dologhoz. Legtöbbször plusz zenekari tagként vetem bele magam a lemezek elkészítésébe, így a zenén keresztül valamint az alkotó folyamat közben kialakuló kommunikációs csatornák miatt nagyon jóban vagyok a klienseimmel. Amikor a Building Bridges készült, rengeteg segítséget és lelki támogatást is kaptunk a tesózenekaroktól, pl. az Ann My Guard-tól vagy a Salvus-tól és amikor elkezdtünk szervezkedni, nem volt nehéz dolgunk, hogy társakat találjunk, vagy jó helyekre verődjünk oda vendégként, mint pl. a Fish!, a Fatal Error vagy a Kies esetében. Aztán persze maguktól is elkezdenek adódni a lehetőségek, amikor az ember megfordul egy-egy helyen és új arcokkal kerül kapcsolatba. Nem mondanám magunkat élhetetlen figuráknak, sőt, egyre jobb a zenekaron belüli hangulat, úgyhogy azt kell, hogy mondjam, hál’ istennek ez a része a dolgoknak nem igényel túl sok erőlködést.

Szilágyi Frank

Mit vársz legjobban a zenekarral kapcsolatban a közeljövőben?

Az előttünk álló koncerteken kívül igazából borzasztóan kíváncsi vagyok, hogy az új felállással milyen lesz leülni alkotni. Levivel már azóta szerettem volna együtt csinálni valamit, hogy leköltözött Szegedre, de valamiért mindig túl elfoglaltak voltunk mindketten, hogy ez összejöjjön. Nem is gondoltam volna, hogy végül a Dystopiában lesz erre lehetőség, de most nagyon jól működik a dolog, szinte magától értetődőnek tűnik ilyen rövid idő után is. Meglátjuk mit hoz a jövő, én most eléggé bizakodónak érzem magam!

Kövessltek a zenekart a facebookon, menjetek koncertre, új lemezüket,  a Building Bridges-t pedig hallgassátok az összes online streaming portálon a következő gyűjtőlinkre kattintva: https://songwhip.com/album/dystopia/building-bridges