A leginkább az Esti Kornélból ismert zenészpáros, a Lázár tesók, vagyis Lázár Domokos és Ágoston első lemezének, a Hullámtörésnek a dalai a csendesülős, borozgatós esték vagy az elgondolkodós városban sétálás tökéletes aláfestői, amik sorai között mindenki lelhet valamit a maga kis hétköznapi valóságából. Nemrég megjelent második lemezük, az Eső előtt sem okozott csalódást, amit azóta a srácok a Müpában, dupla teltház előtt be is mutattak. Az ő lemezbemutatós élményükről, a dalokról, inspirációkról kérdeztem a megjelenés kapcsán Dodit.
Szinte napra pontosan 3 éve jelent meg az első lemezetek ebben a tesós felállásban, a Hullámtörés. Mi történt azóta Veletek, ennek az új lemeznek a megjelenésekor hogy vagy?
Dodi: Azta, tényleg majdnem pontosan 3 éve. Ebbe eddig bele se gondoltunk. Azóta, azon kívül, hogy túljutott a világ a koronavírus izén, meg folyamatosan érik az embert a szörnyűbbnél szörnyűbb hírek a világból, szerintem egészen sok jó dolog. Például, hogy megírtuk és felvettük ezt az új lemezt, és valahogy az egész folyamat olyan laza volt. Nem éjszakáztunk, nem voltak görcsös utómunka napok. Mondjuk a megjelenés előtti éjjel durva volt, Zsófi (Lázár-Papp Zsófia – szerk.), aki a zenekar vizuális dolgait csinálja, hajnal 4-ig gyártotta a hangulatvideókat a dalokhoz, mi Ágostonnal épp egy miskolci Esti Kornél koncertről hazafelé buszozva töltöttük fel azokat a stream-oldalakra. De ennél több véráldozattal nem járt az új lemez, ez a korábbiakhoz képest nagy előrelépés. Szóval köszi, jól vagyunk, túl vagyunk a dupla Müpa lemezbemutatón, az is tök jól sikerült, legalább is a szigorúbb, kultúrjakobinus ismerőseink sem fanyalogtak, amit jó jelként értelmezünk.
Az első lemez még a karantén időszakban íródott. Most, hogy szerencsére ilyen már nincs, hogyan történik a gyakorlatban: ugyanúgy dedikáltok külön alkotói időt egyszer a Lázár tesókra, egyszer az Esti Kornélra, vagy inkább fordítva, ha jön egy dalötlet, annak a hangulata határozza meg, hogy hol megy majd tovább?
Dodi: Az ötleteket folyamatosan gyűjtöttük az elmúlt években, sőt, voltak olyan zenei témák, amiket még az első lemezünk előtt dünnyögtünk fel a telefonunkba. Főleg az Ágostonnak volt egy csomó ilyen foszlánya a fiókban, meg persze az elmúlt fél évben is sok alkotói napunk, esténk volt. A szövegek nagyrésze nyáron és ősz elején született. Ez a félév inkább szólt a Lázár tesókról, mint az Esti Kornélról, ez utóbbi alkotói időszaka majd most jön igazán, pont tegnap dobolta fel Ágoston az egyik új EK-dalt. Szóval periodikusan változik, hogy éppen melyik zenekar aktív alkotói szempontból. Szerintem ez egy eléggé egészséges leosztásban tud működni.
Milyen zenei vagy világbeli történések hatottak leginkább rátok, amíg születtek az Eső előtt dalai?
Dodi: Egy párat fentebb már említettem, összességében persze sokkal nehezebb megragadni konkrét dalinspiráló történéseket. Valahogy úgy van ez, hogy minden magán- és közéleti történés beszűrődik abba, amikor alkotói fázis van. Vannak persze inspiráló zenék, amelyeket mondhatnánk az új lemez kapcsán is. Nagyon megszerettük a Beirut munkásságát, az új Kings of Convenience lemez is fontos inspirációs forrás, az attitűdök, a hangszerelések szintjén mindenképp. Meg hát mindig zajlik az élet, voltak könnyebb és nehezebb időszakaink is az elmúlt három évben, mint minden embernek, gondolom. Szóval semmi extra, zajlik az élet és ez önmagában inspiráló.
Ha jól tudom, jellemzően Ágoston hozza a zenei ötleteket, Dodi te pedig a szöveget. Ez most is így volt, vagy eltolódott az arány?
Dodi: Mondhatjuk, hogy most is volt ilyen leosztás, de azért ezek egyáltalán nem merev határok, vagy szerepek. Mindketten hoztunk zenét is, szöveget is, ezek közül volt szinte kész dal is, volt, amit teljesen nulláról tettünk össze. A produceri folyamatokban is részt vettünk mindketten, sokszor utólag már nehéz is szétszálazni, hogy ki mit hozott. És nem is lényeges, minden dal közös, az első hangtól az utolsóig. És nagyon fontos kiemelni Csernovszky Márk szerepét, aki a csodás zongora- és hárfajátékion túl nagyon komoly zeneszerzői munkát is rakott az anyagba.
Előfordul, hogy tesós koncerten felhangzik egy-egy Kornél dal. El tudod képzelni, hogy ez néha a másik irányba is megtörténjen? Én például az Amíg felkel újból a napot simán hallgatnám ott is!
Dodi: Hm, érdekes felvetés. Köszi, majd nyomasztom is a zenekart ezzel! Na, de amúgy el tudom képzelni, hogy lesz olyan különleges koncert, amibe akár egy ilyen feldolgozás is beleférhet.
Melyik egyébként a kedvenc dalod a lemezről és miért?
Dodi: Nekem nincs kedvenc, tényleg. Szerintem ehhez el kell telnie több időnek. Most még nagyon közel van az egész, érzelmileg nagyon szoros a kapcsolat minden dallal. Pár év múlva könnyebben választok majd kedvencet.
Manapság már külön meg kell kérdezni: fizikailag is meg fog jelenni a lemez? Ha igen, mit kell tudni a külsejéről?
Dodi: Hiszünk a fizikai kiadványban, ha annak van valami hozzáadott értéke a tartalomhoz. Zsófi megálmodott egy különleges kiadványt, amit, ha kinyitsz, egy csomó szokatlan dologgal találkozol. Szokatlan, de hozzánk szorosan kötődő dolgot. Mindenki vegyen CD-t!
Hogy éreztétek magatokat a Müpában? Számítottatok a dupla teltházra?
Dodi: A felemelő szó, amit szerintem sosem használtam eddig, talán a legpontosabb jelző. Nagyon izgultunk, nyilván, a próbákon sokkal lazábbak voltunk, ezt azért nem könnyű átemelni a színpadra egy ilyen közegben. A Müpa színházi tér, mi a klasszikus színpadokhoz vagyunk szokva, de a második napon már otthonosabb volt az egész. Az első estének viszont volt egy nagyon erős érzelmi része, hogy „váó, itt vagyunk, tényleg, ez most megtörténik”. Szóval mindkét este más miatt emlékezetes. Ahogyan ez elején mondtam, olyan emberek, akik általában nagyon kritikusak, elismerően nyilatkoztak a koncertek után és azért belülről is érzi az ember, hogy működött-e aznap az a valami, vagy sem. Most már az eheti debreceni és a jövő heti pécsi koncertre készülünk.
Viszitek a Müpa után még több helyszínre is a lemezt? Milyen lesz az év vége?
Dodi: Az előbb említett két koncert lesz még idén. Amúgy az Esti Kornéllal lesz egy évzáró duplakoncertünk az Akváriumban. A második estére még vannak is jegyek, a menedzsment büszke lesznek rám, hogy ezt megemlítettem (mindig el szoktam felejteni, hogy reklámozni kell). Januárban a Lázár tesók megy Budakeszire és azért egy kicsit majd pihenünk is végre.
