Kitört a nyár és mindenhol bosszantóan boldog és szerelmes párocskák rohangálnak? Te épp túl vagy egy csalódáson, vagy csak egyszerűen a szerelem az utolsó dolog a földön amire most vágynál? Na akkor itt van 10 neked való dal! Mert nincs mindig hepiend, sőt.

1. Pásztor Anna és Kardos-Horváth Janó: Ünnepélyesen fogadom

“Ünnepélyesen fogadom, hogy nem leszek többé szerelmes. Nem leszek sohasem a játékszered… Ne legyél velem rendes” Kinek van szüksége erre a romboló, mindent elpusztító érzésre? És ki ne érezte volna egy fájdalmas szakítás után, hogy soha, de soha többé nem akar szerelmes lenni?

2. 30Y: Karambol

“Mit vártál? Semmit sem. Rám raktad, elvittem. Úgy mondtad, hogy elhittem… Mit vártam? Semmit sem. Rád raktam, elvitted. Úgy mondtam, hogy elhitted…” De most komolyan, ennél pontosabban szerintetek meg lehet fogalmazni, milyen az, amikor két ember pontosan tudja, hogy ez a szerelem nem az a szerelem, de úgy csinálnak, mintha?

3. Margaret Island: Nem voltál jó

Ha véget ér egy szerelem, de tudjuk, hogy ez így van jól, akkor nem leszünk annyira sírós-szomorkodósak. Erről már csak a másikat kell meggyőzni… “S ha jönnél még és csókolnál, és azt hinnéd, hogy jó volnál, én elmondom, bár nincs rá szó, de nem voltál jó.”

4. Óriás: Fát dönteni

Vannak szerelmek, amik soha nem teljesülnek be. Amelyeknek egyszerűen nem írodott még egy lap a történelemben. Tudjuk, hogy lehetett volna. De nem lett…  “És minden pont olyan lett, ahogy lennie kellett és pont olyan nem lett, amilyen lehetett volna.”

5. Péterfy Bori & Love Band: Lángol a Parlament

Ha nem szépen bánik velünk a szerelem, bosszúszomjassá válunk. Boriékkal ebben a dalban kiélhetjük a sötét oldalunkat: „De tőlem a világba nincs kijárat… Elér a bosszúm a sötétben, égjen minden el!”

6. Elefánt: Fakard 

Kit érdekel ez az egész szerelem téma, inkább legyünk punkok az Elefánttal! Lóbáljuk a lábunkat a város rojtos peremén, és ne szívjunk, ne igyunk, ne szexeljünk, abból csak a baj van… mármint… na szóval… a lényeg, hogy fak(h)ard!

7. Esti Kornél: Boldogság, te kurva

Amikor hánynod kell az egész boldogság dologtól, mert kibaszottul fáj. Hihetetlen, hogyan tud minden egyes sorban, de még magában a címben is ennyi ellentétes érzés egymásnak feszülni. Üres, fájdalmas, unalmas, feszítő és végül muszáj üvölteni.

8. Szabó Benedek és a Galaxisok: Csak az a…

Benedeknél többet nem lehet mondani… “csak az a fojtogató érzés nem ereszt, hogy már nem akarsz hazamenni azzal, akit szeretsz, de senki mást nem tudnál szeretni, vagy egyszerűen nincs hozzá kedved”.

9. Heaven Street Seven: Mikor utoljára láttalak

Jó volt? Fájt? Azt gondolod, hogy legalább a jó emlék megmarad? Hát nem. Van, amikor még a jó emlék sem marad meg, és már egyszerűen nem érted, mi volt ez az egész. “Mikor utoljára láttalak, csillogtál, úgy fájt, hogy nem vagy az enyém, most csendben nézlek, és csak az fáj, hogy mennyire nem fáj semmi.”

10. Kispál és a Borz: Szívrablás

A dal, ami után soha többé nem akar az ember érezni. Semmit. Mert vágyunk rá, hogy szerelmesek legyünk, csak azt akarjuk, hogy egy kicsit mi is érezhessük, de amikor megkapjuk… na akkor rájövünk, hogy egy cseszett nagy hazugság az egész. És akkor azt kívánjuk, hogy vegye el valaki, vigye, messzire, és csak múljon már el.

+1: Hangmás: Darabokban

Szedjen szét, és öljön már meg, mert ha nem történik végre valami, abba rosszabb belehalni, mintha ő maga végez veled. “Az utolsó adagot tőled kérem, a bőröm alá, úgy, hogy neked fájjon, tépj szét, míg én némán várom!”